2024. október 18-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ). Csépe Valéria, a MAB és Molnár Dániel, a DOSZ elnöke aláírásával formálisan is megerősítette azt a több évre visszatekintő eredményes szakmai együttműködést, amelyben a DOSZ doktoranduszokat delegál a MAB döntéselőkészítő kollégiumaiba, akkreditációs látogatóbizottságaiba, és együttműködik a nemzetközi szervezetekkel.
A két szervezet továbbra is kiemelt célnak tekinti a minőségi doktori képzés és a kiválóság támogatását, a kutatás és innováció erősítését, a fiatalok kiemelkedő tudományos teljesítményéhez is hozzájáruló felsőoktatási minőségkultúra fejlesztését. A megállapodással a MAB és a DOSZ változatlan elkötelezettségét és közös felelősségét fejezi ki a magyarországi felsőoktatási intézményekben kutatómunkát végző fiatalok jövője iránt és ennek érvényesítéséhez együttműködik az alábbi szakmai területeken:
- a felsőoktatás és a doktori képzés minőségbiztosítási, minősítési, valamint szakmai értékelő rendszereinek és kultúrájának erősítése;
- a PhD és DLA jelöltek eredményes munkáját támogató – az ESG és EHEA alapelveken nyugvó – folyamatok alakításában, közös tevékenységre épülő fejlesztése;
- a fiatal kutatói életpályát támogató módszerek, elemzések alakítása, az ösztönzési, mérési, értékelési és visszajelzési eszközök fejlesztése;
- a mennyiségi (parametrikus) és minőségi értékelés egyensúlyára irányuló tevékenység a kutatási eredmények értékelésében;
- az oktatói, témavezetői tevékenység minőségi elemzése, a szükséges eszközök fejlesztésében való közreműködés;
- a digitális eszközök hallgatói, oktatói használatának támogatása, erősítése a kutatásban;
- a mesterséges intelligencia etikus alkalmazásának támogatása a felsőoktatási tanulmányok és a kutatói munka során;
- a tudomány hitelességének, integritásának megőrzése és a tudományba vetett bizalom erősítése érdekében az etikus magatartás tudatosítása;
- a magyar felsőoktatás nemzetközi szerepének és elismertségének erősítése;
- a minőségértékelés belső képzési rendszereinek összehangolása, közös képzési keretek kialakítása;
- a felsőoktatás szereplői és a felsőoktatással közvetlenül és közvetve kapcsolatban állók számára szakmai információk közvetítése, tudásközvetítés megosztás.
